Fűszeres hagyományok

A legnépszerűbb fűszernövényeink a rozmaring, a majoránna számos népdalban, népmesében szerepelnek, kedvelt motívumai voltak a népművészetnek. Fontos részei voltak nemcsak a konyhának, hanem a jeles eseményeknek, ünnepeknek is sok sok évre visszamenőleg. Nézzük, milyen szerepet játszottak felmenőink életében.

Rozmaring

Őseink életét születésüktől halálukig végigkísérte a rozmaring. A hűség jelképe, ezért fontos kiegészítője volt az esküvőknek.

1. Esküvői szokások

 A jegyespár vasárnaponként a templomba rozmaringágat vitt, hogy ezzel adják az egybegyűltek tudtára jegyességüket. A menyasszony koszorújába, csokrába kötöttek bele néhány szálat, a vőlegénynek pedig a hajtókájára, vagy a kalapjára tűzték a szalaggal átkötött  rozmaringot.. A koszorús lányok almákba szúrtak rozmaring ágakat, és ezeket árulták az esküvőn.

2. Születés

Kisgyermek születésekor szenteltvízbe mártott rozmaringággal áldották meg anyát, újszülöttet egyaránt.

3. Temetési szokások

A koporsót rozmaringgal díszítették, és a szenteltvíztartóban elhelyezett ággal hinthették meg az összegyűlt gyászolók a halottat végső búcsút véve tőle.

 

Majoránna

Görögországból származó növény, ahol a boldogság hírnökének tartották Európába kerülve nagy népszerűségre tett szert, kézmosóvízbe rakták, ezzel dörzsölték be a tölgyfa bútorokat, hogy illatosak, fényesek legyenek, és a tejes bödönök mellé tettek rozmaring ágat, hogy ne savanyodjon meg a tej.
A menyasszonyok a kelengyéjük közé néhány szál majoránnát tettek, hogy szép és hosszú legyen a házasságuk. A Márton napi libasültet hagyomány szerint majoránnával fűszerezik.

Egyéb hagyományok

A hagyományos húsvéti tojásfestés, valamint a népi hímzések motívumai között is megtalálhatók a fűszernövények, rozmaring, csipkerózsa, rozmaring.