Szobanövények alapvető gondozása 1.

Sziasztok!

E heti témánk a cserepes növények gondozása lesz.
Azt gondolhatjátok, ez elcsépelt téma, semmi érdekes nincs benne. Pedig micsoda örömet szerez, ha egy virág a kezünk között szépen fejlődik, kivirágzik, vagy éppen meggyógyul. Akinek már sikerült, tudja miről beszélek. Ennek az alapja pedig a megfelelő gondoskodás, amit nem szabad elhanyagolni.
Munkánk során tapasztaltuk, hogy sokan úgy tekintenek a szobanövényekre, mint bútordarabokra. A növény kiválasztását nem annak igényeihez, és a lakás adottságaihoz igazítják, hanem csak az ízlésükhöz. Amikor a növény tönkremegy, azt gondolják, az eladó beteg példányt sózott rájuk, vagyis becsapták őket. Pedig ez korántsem így van, hiszen a kisvállalkozónak nem érdeke becsapni a vásárlót, hiszen neki köszönheti, hogy megy az üzlet. Ezért érezzük fontosnak, hogy segítséget nyújtsunk a megfelelő gondozáshoz.
Ahhoz, hogy szép, és egészséges virágaink legyenek, első és legfontosabb lépés, hogy helyesen válasszuk ki őket. Meg kell figyelni, hogy milyenek a lakásunk adottságai. Fontos, hogy milyen fekvésű, milyenek a fényviszonyok, a hőmérséklet, a páratartalom az egyes helyiségekben. Nagyon nagy részletességgel lehetne mesélni az egyes növények igényeiről, ezt meg is tesszük a későbbi írásaink során.

1. Fény

Azt mindannyian tudjuk, hogy a növények számára elengedhetetlen tényező a fény. Általánosságban el lehet mondani, hogy a virágzó növények a sok fényt kedvelik, a levéldísznövények közül az egyszínű sötétzöldek elviselik a kevesebb fényt, míg a tarka, színes, vagy világosabb levelűeknek több fény kell. Tehát például egy sötét előszobában semmi esetre se akarjunk fokföldi ibolyát, korallvirágot, orchideát nevelni, mert nem fog menni. Nem mindegy az sem, hogy a szobán belül milyen messze helyezzük el az ablaktól. Gondolhatjuk, hogy a nappalink déli fekvésű, azaz nagyon sok a fény. Igen ám, de az ablaktól mondjuk öt méterre álló sarokban már olyannyira lecsökken a beérkező fény erőssége, hogy esetleg csak a zöld növényeink fogják jól érezni magukat. A direkt, tűző napot egy szobanövény növény sem bírja jól. A fényigény tekintetében még fontos a hőmérséklet, és a vízigény  is, minél fényesebb helyen áll a növény, annál nagyobb a hőigénye is, és a vízigénye is. Ha egy sötétebb, hűvösebb szobában van, kevesebbet öntözzük.
Figyeljük meg tehát, hogy mennyire fényes a lakásunk. ( Nagyon precíz emberek fényerősségmérőt is bevethetnek :D ) Ha több órán keresztül besüt a nap, nagyok az ablakok, akkor válogathatunk a magas fényigényű növények közül. Ha csak egy-két órányi napsütést kapunk, vagy viszonylag kicsik az ablakaink, akkor közepes fényigényűt válasszunk, míg ha szinte be sem süt a nap, ráadásul kicsik az ablakok, vastag falak árnyékolják, vagy éppen mi magunk árnyékolunk sokat redőnnyel, függönnyel, csakis a csekély fényigényűek jöhetnek szóba.

Íme néhány kedvelt fajta, fényigényük szerint csoportosítva.

Csekély fényigényű fajták
Sanseveria (szanzavéra, anyósnyelv), Hedera (borostyán), páfrányfélék, Epipremnum (szobalián), Cissus (kúszóka), Aspidistra (kukoricalevél)                                       Találunk azért virágzó fajtákat is, ilyen az Aechmea (lándzsarózsa), vagy a Spathiphillum ( vitorlavirág ), de a nagyon sötét szobákban ezek is csak az ablakpárkányon érzik jól magukat
Közepes fényigényű fajták
Dracaena (sárkányfa) -ennek megfelelően a szerencsebambusz, amely szintén Dracaena fajta, Dieffenbachia (buzogányfa), Pepperomia (díszbors), zöldlevelű Fikuszfélék, Fatsia (szobaarália) Schefflera (sugárarália)
Magas fényigényű fajták
Orchideafélék, mikulásvirág, ciklámen, fokföldi ibolya, korallvirág, kaktuszfélék, és a legtöbb pálma, amarillisz

2. Víz

Itt is az általános szabályokat említeném. A növények 90 %-a tönkremegy a rendszeres túlöntözéstől, míg a legtöbbjük kiválóan elviseli, ha olykor a szárazságtól meglankad. Tehát a kevesebb néha több elve itt is érvényesül. Természetesen vannak nagy és kis vízigényű növények, de túlöntözni egyiket sem tanácsos. Általában elmondható, hogy az apró, vékony levelű fajták, a virágzó állapotú növények több öntözést igényelnek, míg a vastagabb, vagy víztározó levelűek kevesebbet. A melegebb, szárazabb helyen lévők szintén több, a hűvös, sötétebb helyen lévők kevesebb vizet kérnek. Az is fontos, hogy milyen évszak van, télen a nyugalmi időszakban alig kell öntözni. a növekedési időszakban sokkal szomjasabbak a virágok. Legjobb, ha mindennap megtapintjuk a földfelszínt, és ha száraznak érezzük, csak akkor locsoljuk meg. Ez persze az eltérő vízigény miatt nem mindegyik virágunknál fog ugyanarra a napra esni. Ezért nem szerencsés, ha kinevezzük a hét egyik napját öntöző-napnak.

Az öntözés módja

A legjobb napszak az öntözésre a délelőtt. A növények ilyenkor hasznosítják legjobban a felszívott vizet, és délután ki tudjuk önteni alóluk a felesleget. Ez nagyon fontos, mert ha egy növény alatt tartósan áll a víz, az rothadáshoz vezethet, és a gombás fertőzések is könnyebben kialakulnak. Egyes növények kényesek az "alulról-felülről témában" is. A legtöbb növényt szerencsésebb felülről öntözni, de egyes falok nem szeretik, ha víz éri a levelüket (fokföldi ibolya), vagy gumójukat (ciklámen, amarillisz). Ezeket érdemes alulról meglocsolni, de egy óra múlva ki kell önteni a felesleget ezek alól is. A különleges földbe ültetett (tőzeg, kéregkeverék) növények, mint például az orchidea, vagy az azálea cserepét célszerű víz alá meríteni, mert csak így tud átnedvesedni a földjük. A páfrányfélék szeretik a gyakori zuhanyoztatást.

A következő bejegyzésben lesz szó a pára-és hőigényről, tápanyagokról, és a mostanság igen aktuális átültetésről.
Reméljük sok hasznos információt tudtunk átadni, és a hétvégén több időt fogtok majd szentelni a dísznövényeiteknek!

Hegykői Virágos Lányok